Szabó Lőrinc megzenésített költeményei, illetve a költő levelei álltak a középpontban azon az irodalmi esten, melyben a Kaláka együttes Rátóti Zoltán színművész közreműködésével mutatott be a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban.
A változó szótagszámok miatt sokak szerint Szabó Lőrinc verseit lehetetlen megzenésíteni. A Kaláka együttes azonban épp az ellenkezőjét bizonyította, hiszen egy olyan irodalmi esttel érkezett Hódmezővásárhelyre, amelyben sorra csendültek fel a 20. századi magyar líra kimagasló alakjának költeményei dalban elmondva.
– Most már 43 éves a zenekar. Megjelent a Hangzó Helikon sorozatban a Kaláka Kányádi, a Kaláka Arany János és a Kaláka Kosztolányi és amikor arról beszélgettünk, vajon ki csinálja Szabó Lőrincet, akkor a jogutód, Lóci özvegye azt mondta, hogy nem létezik, hogy az ne a Kaláka legyen. Nekünk is volt hozzá kedvünk, sőt már volt tőle egy-két dalunk, dalötletünk, és így alakult ki – mondta Gryllus Dániel, a Kaláka együttes vezetője.
A megzenésített versekből tehát először cd és könyv született, majd után jött létre az együttes Különbéke című estje, amelyben Kőváry Katalin, a műsor szerkesztője Rátóti Zoltánnak is osztott szerepet, hiszen ő volt az, aki a költő leveleiből, verseihez fűzött kommentárjaiból és a róla szóló írásokból felolvasott. A Jászai Mari-díjas színművész elmondta, eddig hiányzott palettájáról Szabó Lőrinc költészete, ám most végre bepótolhatta, hiszen mindig is közel álltak hozzá a költő versei.
– Nagyon nagy mélységei vannak, az a tépelődés, az a kiútkeresés, amely mindannyiunkban benne van, különösen ebben a világban, nagyon pontosan végigkövethető az estben és művein keresztül is. Önmagával való viaskodása, amely a hittel kapcsolatban merült fel benne, holott közben érzi, hogy valaminek kell lenni fölöttünk. Ezt sokáig nem tudta megemészteni a költő, tehát emberiek a kételkedései, ezért is volt számomra nagyon megfogható és megragadható – mondta Rátóti Zoltán színművész.
Rátóti Zoltán azért is örült annak, hogy ezzel az esttel Hódmezővásárhelyre is eljutottak, mert a művelődési központ névadójának, Bessenyei Ferencnek nagy tisztelője.