Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Szalay Ferenc első és utolsó tárlatára emlékeztek egykori munkatársai, barátai

Kollegái, iskolatársai és ismerősei emlékeztek Szalay Ferencre a Németh László Városi Könyvtárban. A festőművész tisztelői azért választották március 25-ét az emlékek felidézésére, mert az alkotónak 50 évvel ezelőtt szinte napra pontosan ekkor nyílt az első kiállítása, míg 2001 márciusában ezen a napon volt az utolsó tárlata Vásárhelyen.

Szalay Ferenc festőművész idén január 22-én, 81 éves korában hunyt el. Fülöp Erzsébetnek már akkor hiányérzete támadt, hogy ő és kollegái nem tudtak elbúcsúzni a jeles alkotótól, ezért a városi könyvtárban olyan délutánt szervezett, ahol ezt bárki megtehette. A néhai művész egykori munkatársai, iskolatársai és ismerősei mind eljöttek, hogy emlékezzenek Szalay Ferencre.

– 50 évvel ezelőtt, 1963. március 24-én nyílt meg Szalay Ferencnek az első kiállítása a Tornyai János Múzeumban, melyet ő maga ajánlott az érdeklődők figyelmébe. A március 25-e pedig azért jeles dátum az életében, mert az utolsó vásárhelyi tárlata 2001-ben, amely egyébként a 70. születésnapjához kötődött, éppen március 25-én volt, ugyancsak a Tornyaiban, csak akkor már a kiállítását Dömötör János nyitotta meg – mondta Fülöp Erzsébet festőművész.

Fülöp Erzsébet a búcsúrendezvény megszervezésével bizonyította, hogy elismeri és nagyra tartja Szalay Ferenc munkásságát. A két festőművész jó munkatársi viszonyt ápolt egymással.

– Valamikor 2009 tavaszán becsöngetett hozzám, hogy szeretne velem beszélgetni. Most már így visszafelé gondolkodva úgy hiszem, hogy ő azt a tőlem való szimbolikus búcsúzásnak tekintette. Én úgy gondolom, hogy ezt a fajta rangos művészetet kellene éltetni tovább itt Hódmezővásárhelyen, amelyet Szalay Ferenc képviselt – tette hozzá a festőművész.

Szalai Ferenc 1931-ben Mosonmagyaróváron született, majd 1956-tól egészen halálig Vásárhelyen élt. A festőművészt Derkovits-ösztöndíjjal, Tornyai-plakettel, Munkácsy-díjjal, Koszta József-plakettel, római ösztöndíjjal, valamint Érdemes művész címmel tüntették ki. A szegedi Tömörkény Gimnázium tanára, igazgatóhelyettese, a szegedi főiskola óraadó pedagógusa, a vásárhelyi festőiskola meghatározó alakja volt.

 

 

Megszakítás