Nem okoztak érdemi
változást sem a politikai erőviszonyokban, sem a közhangulatban
Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének a hónap első felében
napvilágot látott, vitát kiváltó mondatai a Századvég Alapítvány
március végén készített közvélemény-kutatása szerint; az ügy körül
nem alakult ki többségi felháborodás a közvéleményben.
Az MTI-hez szerdán eljutatott közleményében az intézet
hangsúlyozza: a múlt hónapban a médiában közzétett 2008-as
hangfelvételről, az ezzel kapcsolatos vitákról, eseményekről a
megkérdezettek 65,4 százaléka hallott. Az ügy ismertsége közepes
mértékűnek mondható, nem haladja meg a napirendet meghatározó
ügyekre jellemző 80 százalékot – tették hozzá.
Mint írták, az ügyet ismerők döntő többsége a közszolgálati vagy
kereskedelmi televíziók műsoraiból (68,6 százalék), valamint
internetes hírportálokról, blogokból (12,5 százalék) értesült a
témával kapcsolatos hírekről, eseményekről.
Az elmúlt hónap eseményeinek hatása olyan karakterjegyeknél,
tulajdonságoknál látszik leginkább, mint az arrogancia és a
társadalom szegényebb rétegeihez fűződő viszony, amelyekről „a
közvélemény teljes mértékben megosztottan nyilatkozik” –
fogalmaztak. Hozzáfűzték: mindezek mellett az emberek „egyértelműen
sikeresnek, céltudatosnak, sokoldalú és intelligens politikusnak”
tartják a Fidesz frakcióvezetőjét.
A relatív többség (55 százalék) pozitívnak, helyénvalónak értékelte
a frakcióvezető reakcióját az őt ért támadásokra, mindössze a
megkérdezettek 23 százaléka vélekedett negatívan a gesztusról, és
várt volna el súlyosabb politikai következményeket – fejtették ki.
Mint megjegyezték, a válaszadók 8,2 százaléka „valós ok híján”
szükségtelennek gondolta ezt a gesztust.
A Századvég szerint összességében elmondható, hogy Lázár János
vitát kiváltó mondatai nem okoztak változást a politikai
közhangulatban, az ügy érdemben nem befolyásolta a pártpreferenciát,
nem rontott a kormánypárt helyzetén és nem javított az ellenzék
pozícióján.
A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett
március 28. és április 1. között, amelynek során 1000
véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdezett meg CATI
módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2
százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az
eredménytől, amelyet az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése
eredményezett volna.
(MTI)