Széchenyi István halálának 150. évfordulója alkalmából Farkas Ferenc
nyugalmazott tanár a politikus és író pályájáról tartott előadást a Belvárosi
Olvasókörben.
Farkas Ferenc szemléltetésképpen Széchenyi legfontosabb műveinek első
kiadásaival érkezett az előadás helyszínére. Az érdeklődők többek között
megtekinthették a Hitel, valamint a Kelet Népe című kötetet. A nyugalmazott
történelemtanár szerint ez utóbbiból tűnik ki leginkább a Széchenyi és Kossuth
politikája közötti különbség.
– Ebben Széchenyi azt veti Kossuth szemére, hogy túlhevíti vágyát, ahogy
fogalmazott, a nemzet kazánját, míg ő a fokozatos, mértéktartó reformok útját
akarja járni, amelyek nem okoznak társadalmi konfliktusokat – mondta
Farkas.
Az előadó szerint a két nagy formátumú magyar politikusnak eltérő volt a
társadalmi bázisa is. Míg Széchenyi könyveket, addig Kossuth a Pesti Hírlapot
írta. Így az egyikük csupán egy szűkebb réteget célzott meg műveivel, a másik
azonban sokkal inkább el tudta juttatni törekvéseit mindenkihez. Farkas Ferenc
úgy látja, térségünkben is elsősorban a Kossuth kultusz terjedt el, ám azért
érdemes Széchenyivel is foglalkozni.
– A tragikus évforduló mellett ma ezért is aktualitás Széchenyit idézni,
mert az ő példája azt mutatja, hogy lehet tisztességesen politizálni, ember és
Isten előtt, teljes felelősséget vállalva minden tettért és gesztusért –
fejtette ki a történész.
Széchenyi lelkileg akkor omlott össze, amikor 1848 augusztusában nem sikerül
a bécsi udvarral megegyezésre jutni. A politikus, író 1860. április 8-án a
feltételezések szerint önkezűleg vetett véget életének.