Az 1956 utáni
megtorlások egyetlen szegedi áldozatának földi maradványait keresik
muzeológusok; a városban csak Kováts Józsefet végezték ki a
forradalomban játszott szerepéért – közölték a kutatás kezdeményezői
az MTI-vel.
Kováts Józsefnek nincs sírhelye, földi maradványai sincsenek meg. A
szegedi Móra Ferenc Múzeum és a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeum
élére állt annak a kezdeményezésnek, amelynek célja, hogy
kiderüljön, hová lett a forradalmár holtteste.
Kunstár Csaba újságíró kezdeményezésére Zombori István, a Móra
Ferenc Múzeum és Blazovich Péter, az Emlékpont intézményvezetője a
napokban közös levelet írt Navracsics Tibor közigazgatási és
igazságügyi miniszternek. A levélírók arra kérték, hogy rendeljen el
vizsgálatot a büntetés-végrehajtás, illetve az igazságügyi
minisztérium irattáraiban Kováts József kivégzésével, temetésével
kapcsolatban.
„Túl nagy a csönd Kováts József körül, hiszen azt sem tudjuk, miért
kellett így bűnhődnie ennek az életvidám fiatalembernek. Szegeden az
ÁVH-s tiszteknek hajuk szála sem görbült, a kommunista hatalom mégis
a legszigorúbb büntetéssel sújtotta Kováts Józsefet” – fogalmaznak a
levélírók.
A 32 évesen kivégzett Kováts József haláláról keveset tudnak a
történészek. Annyi bizonyos, 1958. október 6-án végezték ki. A
legendáriumban olyan elemek is felbukkannak, miszerint a holttestet
tudományos célzattal az anatómiai intézetnek adták át.
A Forradalmi Tanács 1956 októberében Kováts Józsefet bízta meg a
fegyveres erők felügyeletével, és a pozíciója miatt kellett
meghalnia.
A rendszerváltás környékén volt már egy feltárási kísérlet a
szegedi rabtemetőben, de nem nem találták meg Kováts József földi
maradványait.
(MTI)