Fejet kell hajtanunk nagyformátumú uralkodók és államférfiak előtt, akik őrizték, védték, és erősítették ezt az államot, de fejet kell hajtanunk a névtelen milliók előtt is, akik megőrizték a nyelvet, a hitet, a magyarságot, és országot, majd nemzetet alkottak – mondta el augusztus 20-i ünnepi köszöntőjében Almási István polgármester. A városi ünnepség keretében 234 határon túl élő magyar tett állampolgársági esküt a Szent István téren.
Almási István polgármester augusztus 20-i ünnepi köszöntőjében elmondta: a huszadik század második felében uralkodó ideológiának, a kommunizmusnak egyik legnagyobb bűne az volt, hogy megpróbálta megfosztani a magyarságot eredettudatától, meghamisította és megcsonkította nemzedékek történetszemléletét.
– A haladás demagóg és álságos eszméjének a jegyében állított nemzeti múltunk kimagasló alakjainak helyébe forradalmárnak titulált percemberkéket, nehezen és csak sok-sok év alatt helyrehozható sérüléseket és torzulásokat okozva ezzel a magyarság öntudatában, önbizalmában, identitásában. Ennek egyik legmegalázóbb és legcinikusabb megnyilvánulása volt, hogy államalapító szent királyunk napján ülték a nemzet és az egyén szabadságát sárba tipró kommunista alkotmány ünnepét. Közös múltunk meghamisításával összetartozásunk tudatát akarták megtörni, hogy uralmukat még teljesebbnek érezhessék. Ám elsöpörte őket az idő, és ezzel újra lehetőséget kaptunk, hogy visszataláljunk magyarságunk szép és igaz értékeihez – fogalmazott a polgármester.
Almási István szerint a magyarság talán legnagyobb történelmi tette, hogy több mint ezer esztendőn át képes volt megmaradni és fennmaradni a Kárpát-medencében, holott a honfoglalás idején külsejében, szokásaiban, életmódjában, nyelvében és hitében teljesen idegen volt azok között a népek között, akik között megtelepedett.
– Azzal, hogy István király integrálta a Kárpát-medencét a nyugati kereszténységhez, esélyt adott utódainak arra, hogy elkerülhessék a nagy veszélyt, hogy a lassan-lassan lábra kapó német, illetve bizánci birodalom csatolja magához ezt a térséget. És ez adott lehetőséget a késői utódoknak is arra, hogy megőrizzék önmagukat, függetlenségüket későbbi korok hódító birodalmaitól, még akkor is, amikor – a török és az orosz uralom alatt – a független haza a nyelvben, a kultúrában, a hitben, a hagyományokban – Illyés Gyula versével szólva – a „magasban” élhetett csak szuverénül tovább. Szent István műve, az önálló magyar állam így maradt fenn évszázadokon keresztül, szilárd és tartós fundamentumaként az évezredes keresztény és európai magyar civilizációnak – mondta el Almási István.
A polgármester kiemelte: a mai napon az államalapító és egyházszervező államférfi emléke előtt tisztelgünk, ám a magyar államiság ünnepén fejet kell hajtanunk mindazok előtt is, akik az elmúlt évszázadokban művét továbbvitték.
– Fejet kell hajtanunk nagyformátumú uralkodók és államférfiak előtt, akik tehetségükkel, áldozatukkal, vagy akár csak szorgalmukkal őrizték, védték, és erősítették ezt az államot, de fejet kell hajtanunk a névtelen milliók előtt is. Azok előtt, akiknek a nevét ugyan nem őrizte meg a história, de ők megőrizték a nyelvet, a hitet, a magyarságot, és országot, majd nemzetet alkottak, vérüket vagy csak verejtéküket hullatták azért, hogy utódaik is magyarként élhessenek a magyar hazában – fogalmazott Almási István.
A városi ünnepség keretében 234 határon túl élő magyar tett ünnepélyes keretek között állampolgársági esküt a Szent István téren. Legtöbben Óbecséről, Zentáról, Péterrévéről, Temesvárról, Aradról, Magyarkanizsáról, Nagybecskerekről érkeztek. 2010 óta az egyszerűsített honosítási eljárás keretében több mint 2700 határon túl élő magyar tett állampolgársági esküt Hódmezővásárhelyen.