Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Szombaton avatják Gregus Máté szobrát Székkutason

Szoboravatással és egész napos programsorozattal emlékezik
Székkutas Község Önkormányzata a falu alapítójának, Gregus Máté
születésének 150. évfordulójára. A neves mintagazda bronz mellszobrát
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, Lázár János Hódmezővásárhely
polgármestere, országgyűlési képviselő, valamint Szél István Székkutas
polgármestere avatja fel ünnepélyes keretek között szeptember 24-én,
szombaton 16 órakor Székkutason a Művelődési Ház
parkjában.

Másfélszáz évvel ezelőtt, 1861. június 16-án, Hódmezővásárhelyen
született Gregus Máté mintagazda, a mai Székkutas község alapítója. Szüleitől
mindössze tizenhat kataszteri hold gyenge, szikes földet örökölt, csupaszon,
tanya nélkül. Birtokát élete végére ötszörösére növelte, négy tanyát épített,
hengermalmot, pálinkafőzőt létesített, önműveléssel jelentős tudást szerzett,
mintegy 500 kötetes könyvtárat gyűjtött. Nagy Gyula, a Puszta neves kutatója azt
írta róla, hogy birtoka Hódmezővásárhely tanyavilágának csodája s legkülönb
eredménye, amellyel mintegy fél évszázaddal megelőzte korát. Gregus Máté az
alföldi homokon alapította meg a gyümölcsös birtokát, amelyen őszibarackerdő,
almaerdő, jeruzsálemi szilva, cseresznye, nemesített meggy nőttek. Mintegy
félszáz fajta rózsát termesztet, kezdeményezésére egységesen nemesített parlagi
fehér baromfit tenyészettek a kutasi határban. Az 1890-es években kezdődött
közéleti tevékenységével még többet használt azonban környezetének, a vásárhelyi
parasztságnak. Belterjes gazdálkodással, tervszerű, jól szervezett
gyümölcstermesztéssel, állattenyésztéssel mintagazdaságot teremtett az 1890-es
években vásárolt homokos földű pósahalmi birtokán, mely mintaképe, segítője lett
a környék kisgazdáinak. 1893-ban megalapította a Pusztakutasi Olvasókört. A
törvényhatósági bizottság tagjaként a Gazdasági Egyesület alelnökeként mindent
megtett a vásárhely-kutasi határ fejlődéséért, önállósodásáért; így őt
tekinthetjük a mai Székkutas község alapítójának. Fogyasztási, értékesítési
szövetkezetet alapított (Hangya 1903), kiharcolta a várostól az alakuló
település számára az állandó közigazgatási kirendeltséget (1928), orvost, a
piactartás jogát, az államtól posta, vasútállomás, rakodó létesítését.
Kezdeményezésére, közreműködésével villanyvilágítás, gyógyszertár, új iskola,
templomok (1925) tették könnyebbé a kutasiak életet. 1935-ben Simándi Béla
tanyai tanítóval megszervezte a népi íróknak a parasztsorssal ismerkedő
vásárhelykutasi találkozóját. A sajátjaként vállalt közösségi ügyekért a
sajtóban is szót emelt, de megírta például a régi Puszta krónikáját is.
Tevékenysége országos visszhangot váltott ki.

2011. szeptember 24-én, szombaton 16
órakor szoboravatással és egész napos
programsorozattal emlékezik Székkutas Község Önkormányzata, a Gregus Máté
Emlékbizottság, és Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Gregus Máté
születésének 150. évfordulójára. Az ünnepélyes szoboravatást Szél István Székkutas
polgármestere nyitja meg, köszöntőt mond Lázár János Hódmezővásárhely
polgármestere, országgyűlési képviselő. Avatóbeszédet mond Fazekas Sándor vidékfejlesztési
miniszter, a család nevében Gregus
Mária szólal fel.  Az ünnepségen
közreműködik a vásárhelyi Városi fúvószenekar, a székkutasi Kamilla Dalkör,
illetve Benkő László. Az avatandó szobor Máté István csongrádi szobrászművész
alkotása, márvány talapzaton bronz mellszobor örökíti meg a mintagazda alakját.
Székkutas közadakozásból állítatja fel a neves előd, a falualapító
szobrát.

A szoboravatás és az ünnepség helyszíne: Székkutas, Szoborpark –
Művelődési Ház. (Vásárhelyi út).

Gregus Mátéról, a „homoki apostolról” a róla elnevezett általános iskola
aulájában a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ munkatársainak
közreműködésével összeállított kiállítás nyílik, amelyen eredeti családi
dokumentumok, korabeli fényképek és újságcikkek által elevenedik meg a
mintagazda élete és emlékezete. A 16 tablóból álló kiállításon megismerhető
Gregus Máté munkásságának sokrétűsége: a gazdaságszervező, a mintagazda, a
közéleti férfiú és egyházának hű tagja, a harcos közíró szerepválalása is, de a
látogatók megtudhatják mi lett az örökség sorsa, hogyan forgatta ki mindenéből a
kommunista hatalom a Gregus családot, valamint hogyan próbálták a falu
alapítójának emlékét is végképp eltörölni. Az eredeti dokumentumok mellet számos
korabeli paraszti eszközt is megtekinthetnek a az érdeklődők a szeptember 30-ig
nyitva tartó kiállításon.