A magyar
városok közül Hódmezővásárhelyen készült el elsőként az
állambiztonsági szolgálatok 1956 és 1989 közötti helyi tevékenységét
bemutató tanulmány – jelentette be Lázár János polgármester sajtótájékoztatóján.
A 2008 szeptemberében indult kutatások célja, hogy a
hódmezővásárhelyiek szembe nézhessenek múltjukkal, megismerhessék,
milyen hatást gyakoroltak az állambiztonsági szolgálatok a város
kulturális, gazdasági, egyházi, politikai, társadalmi életére –
mondta a fideszes politikus a városházán tartott
sajtótájékoztatóján.
A tanulmány az egykori Belügyminisztérium volt III/III-as
csoportfőnökségének kilencvenhat, Hódmezővásárhelyen tevékenykedett
hálózati személyét és ötvenhat tartótisztjét azonosította – közölte
a politikus.
A kilencvenhat ügynök közül harminckét embert nem sikerült név
szerint azonosítani, mivel a nyolcvanas évek második felében
Hódmezővásárhelyen az aktív hálózati személyek beazonosításához
szükséges dokumentumok eltűntek – mondta Lázár János.
A tanulmány foglalkozik negyvenkilenc további olyan ügynökkel is,
akik fő tevékenységüket nem Hódmezővásárhelyen, hanem Csongrád
megyében máshol folytatták – tette hozzá.
A polgármester hangsúlyozta, a kutatás nem érintette sem a katonai
titkosszolgálatok, sem a hírszerzés tevékenységét.
A feldolgozott jelentések alapján a hálózat tevékenysége a hétvégi
disznóvágástól az otthoni beszélgetésig átszőtte a
hódmezővásárhelyiek életét 1956 és 1989 között. Kezdetben az 1956-os
forradalom leverése volt az állambiztonsági szolgálat
tevékenységének középpontjában, a hatvanas években a téeszesítés, a
hetvenes években az egyházi élet, illetve a fiatalok
„rendszerellenes” tevékenysége vált fontossá, a nyolcvanas években
pedig előtérbe kerültek a szerveződő ellenzéki pártokkal kapcsolatos
feladatok – fogalmazott a polgármester.
A kutatás korántsem fejeződött be, a történészek folytatják az
esetenként több száz oldalas munkadossziék feldolgozását – mondta
Lázár János.
A város közgyűlése fontosnak tartja, hogy valamennyi
Hódmezővásárhelyt érintő állambiztonsági dokumentum nyilvánosságra
kerüljön, ezért az elkészült tanulmány és a további kutatási anyagok
teljes egészében hozzáférhetők lesznek a vásárhelyi Emlékpont
múzeumban, a városi levéltárban, illetve könyvtárban, valamint az
önkormányzat honlapján.
Lázár János arra az újságírói kérdésre, nem sért-e személyiségi
jogokat az egykori ügynökök nevének nyilvánosságra hozása,
kifejtette: a tanulmány összefoglalóját „a közgyűlés nyilvános
ülésen tárgyalta meg, a kutatást az Emlékpont múzeum történészei az
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában a hatályos
jogszabályoknak megfelelően végezték”. Hozzátette: a
hódmezővásárhelyieknek joguk van megtudni, hogyan működött a
diktatúra a mindennapokban, s ettől a joguktól nem foszthatja meg
őket senki.
(MTI)
A tanulmány anyaga itt található:
Beszámoló
1. kötet
2. kötet
3. kötet