Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Tanulmánykötet készült a hódmezővásárhelyi majolikagyártásról

Hiánypótló tanulmánykötetben dolgozta föl a százéves hódmezővásárhelyi majolikagyártás történetét Nagy Vera, a Tornyai János Múzeum néprajzkutatója – tájékoztatta Elek András, a közgyűjtemény sajtóreferense az MTI-t.

“Nincs még az országnak egyetlen városa, ahol nép és művészet, kerámia és képzőművészet ennyire eggyé vált volna” – ez a könyv mottója, amely a gyár egyik jeles tervezőjétől, Kajári Gyulától származik. Hódmezővásárhelyen szinte minden családnak volt valamilyen kötődése az üzemhez, a legtöbb lakásban ma is felelhető a Majolikagyárban készült néhány kerámia.

A kötetből kiderül, hogy a majolika, amely meghatározó elnevezése lett mindvégig az üzemnek, nem fedi a termékek pontos megnevezését. Vásárhelyen ugyanis nem ónmázas cserép – ez az igazi majolika – készült, hanem ólommázas termékek kerültek ki az itteni fazekasok kezei alól, erre a hagyományra épített az üzem is. A majolika a korabeli, de szakmailag pontatlan elnevezésként maradt fenn a köztudatban.

Az üzemet az újvárosi agyagbányák és a vasútállomás közelében fekvő Hajda vendéglőből alakították ki. “A hajdani betyárfészekből, a kocsmából a művészek új otthona, alkotóműhelye, művészi edénygyár lett, így az utókorra csak az emléke marad majd fenn annak a régi veszedelmes helynek, ahol a Szabó gyerekek és Rózsa Sándor mulatoztak egykor” – írta a helyszínről Almási Gyula Béla festőművész.

A Művészek Majolika és Agyagipar Telepének társulási szerződését 101 évvel ezelőtt, 1912. február 5-én írták alá Endre Béla és Tornyai János festőművészek, Rubletzky Géza, Kallós Ede, Pásztor János szobrászművészek, Smurák József építész és Weisz Mihály csizmadia mester. Alig három hónap múlva kétezer korona forgótőkével, harminc munkással kezdte meg működését az üzem – emlékezett vissza Weisz Mihály ügyvezető, aki magát tekintette a létrehozás ötletgazdájának.

A majolikagyárban készült alkotásoknak művészettörténeti jelentőségét emeli az a tény, hogy az alapítók tevékenységéhez már a korai időkben olyan művészek csatlakoztak, mint Medgyessy Ferenc szobrászművész, Rudnay Gyula festőművész. Az alapítás után nem sokkal a részvényesekhez beszállt jeles műgyűjtő, Nemes Marcell kerámiaterveit is megvalósította a telep. A 20. század folyamán a Hódmezővásárhelyen élt és megfordult művészek többsége a Majolikának köszönhetően kipróbálta magát a kerámia műfajában is, maradandó alkotásokat hagyva az utókorra.

(MTI)