Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Testvérvárosok, szövetségek

Hódmezővásárhely testvérvárosai

Aknaszlatina

Aknaszlatina, a Máramarosszigettel szemben a Tisza jobb partján fekvő város, a sós patakjáról kapta nevét. A sóbányatelep neve kisebb eltérésekkel több királyi rendeletben is előfordul, végül a XVIII. század második felétől említik Aknaszlatina név alatt a települést.

Aknaszlatina vonzerejét a község határában fekvő sós tavak adják, amelyek a korábban bezárt bányák helyén jöttek létre. Az Holt-tengerhez hasonlóan, ezek a tavak is kifejezetten jó gyógyhatással bírnak a különböző bőrallergiákra, reumatikus betegségekre, de gyógyulási szándék nélkül is népszerű üdülőhelynek számítanak nyaranta a turisták számára. Az évek során a tavak nemzetközi szintű érdeklődést is kiváltottak, és mára legalább 40 üdülőközpontot nyitottak itt. Említésre méltó tény, hogy itt volt megtalálható egész Európa legmélyebb emberlakta földalatti aknája, az egykori Ferencz-Bánya.

A város egy soknemzetiségű község, ahol a különböző nemzetiségek jóban-rosszban együtt élnek, megőrizve saját kultúrájukat, néphagyományaikat és népszokásait. 

Arad

Arad városa 183.939 fő lakosával Románia nyugati régiójában helyezkedik el. A városban az elmúlt években mutatkozó gazdasági fejlődésnek köszönhetően mind a lakosok lehetőségei, mind pedig az életminőség is javulásnak indult és az előrejelzések szerint 2020-ra Arad a régió fővárosává válhat.

A város soknemzetiségű és multikulturális arculatának köszönhetően gazdag kulturális örökséggel rendelkezik. A város és az épületek stílusára a barokk, reneszánsz, eklektikus, klasszikus, neogótikus és szecessziós stílusjegyek jellemzőek.

Az elmúlt években, a turisztikai lehetőségek elősegítése főként a város kulturális örökségének köszönhető, amely a történelmi városközpont közösségi tereinek sikeres fejlesztését jelenti. 

Baja


Polgármester: Nyirati Klára
Cím: 6500 Baja, Szentháromság tér 1.
Telefon: 06-79/425-144
Pm. Telefon: 06-79/421-056
Fax: 06-79/425-841
E-mail: polgarmester##kukac##bajavaros.hu

 

Bereck

Bereck a festői szépségű Ojtozi-szoros közelében, Brassótól 76, Kézdivásárhelytől 16 kilométerre fekszik. A település felett lucfenyős erdőcsoport őrködik, melynek fáit 1896-ban, a magyar honfoglalás ezredik évfordulójának tiszteletére ültették. Bereck sokszor volt véres csaták helyszíne, ahol római utak és őrhelyek, vársáncok és töltések, háborús árkok és magaslatok jelzik a múltat.

A település az elmúlt években indult rohamos fejlődésnek, hiszen ekkor történtek olyan jelentős események, amelyek határkövet képeznek a község történetében. Jelen pillanatban 52 állami és magánérdekeltségű gazdasági egység működik a településen.

A 2800 lélekszámú község, melyből mintegy 2000 magyar anyanyelvű, hagyományos vendégszeretettel fogadja az idelátogató vendégcsoportokat. A település híres szülötte, az 1848/49-es magyar szabadságharc kiemelkedő székely alakja, Gábor Áron. 

Bruckneudorf (Királyhida)

Királyhida kisvárosa a Neusiedl am See körzetben, Burgenland szövetségi államban, Ausztriában található. A település nevének jelentése I. Ferenc József királyra utal. Történelmileg és földrajzilag egy osztrák városhoz, Bruck an der Leitha-hoz kötődik szorosan, közvetlenül az osztrák-magyar határ mellett. Országos jelentőségű az osztrák állami hadsereg királyhidai katonai gyakorlótere. További érdekesség, hogy az Imperial Parkban található az egyetlen olyan I. Ferenc József emlékmű a modernkori Ausztria területén, melyen feltüntetésre került a “Magyarország királya” címe is. 

Hechingen

Hechingen Baden-Württemberg tartományban fekszik, mintegy 60 km-re délre a fővárostól, Stuttgarttól és 90 km-re a svájci határtól. 20.000 lakosával Hechingen a harmadik legnagyobb település a régió városai között.

A csodálatos természeti és történelmi táj mellett a környék magas életszínvonalat kínál, jól fejlődő infrastruktúrával rendelkezik mind társadalmi, gazdasági, mind kulturális területen.

Hechingen mellett található a német uralkodói dinasztia, a Hohenzollernek ősi családi fészke. A Hohenzollern-kastély a Hechingen melletti hegy tetején magaslik. 

Kelme

Kelme a Siauliai kerületi régiók egyike 42 km-re Siauliai-tól dél-nyugatra. A Kelme régióban élő lakosok száma 40.600 fő, és további 25.000 fő él községekben.

Kelme vonzó hely a hétvégi kikapcsolodáshoz, ahol a turistáknak jó lehetősége nyílik a pihenésre. Közel a tavakhoz és a folyókhoz (53 különböző méretű tó található) megismerhető a ritka növény-és állatvilág. Akik először jönnek Kelme-be, elcsodálkozhatnak a gyönyörű természeten, a friss levegőn, a kulturális és történelmi emlékeken, a szép hagyományokon és a helyi emberek kedvességgén, őszinteségén.

A Kelmei régió széles nemzetközi kapcsolatrendszert tudhat magáénak, baráti kapcsolatokat ápolnak Svédországban, Magyarországon, Lengyelországban, Norvégiában, Németországban, Ukrajnában és Finnországban. 

Limanowa

A Krakkótól 52 km-re délkeletre fekvő Limanowa városa a Kis-lengyelországi vajdaság Limanovai járásának székhelye. A városnál folynak össze a Mordarka-, Jabłoniec-, Starowiejski-patakok, a településen pedig keresztül folyik a Sowlina-patak. Lakossága közel 15000 fő.

A településen a fafeldolgozás a legjellemzőbb ipari tevékenység, jelentős turisztikai infrastruktúrával rendelkezik. A lengyel kisváros a limanowai csata hősi győzelmével írta be magát a történelemkönyvekbe.

1914 decemberében itt zajlott Limanowa és Lapanov között az első világháború egyik legjelentősebb csatája, ahol az osztrák–magyar csapatok jelentős számú magyar katona részvételével visszaverték az ellenséges orosz betörést.  

Nagybánya

Nagybánya városa, Máramaros megyeszékhelye, Románia északnyugati részén található. A város 70 kilométerre a magyar határtól terül el, lakossága 137.921 fő. A város az ország ezen régiójának dinamikus ütemben fejlődő fontos városi központja, ahol az új gazdasági tevékenységek a hagyományőrzéssel párosulnak. A kulturális élet jelentős, Nagybánya oktatási intézményeit országszerte nagyra tartják.

Komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a város ismét turisztikai és üzleti központá válhasson, kihasználva földrajzi helyzetét, szállodáit és figyelemre méltó humán erőforrását. Ami a város építészetét jellemzi, a régi és új épületek keverednek egymással a helyi jellegzetességek és hagyományok jeleit mutatva magukon. Szembetűnő a bankközpontokat, vállalkozásokat és nagyobb üzleteket magába foglaló kereskedelmi negyed.

Napjainkban Nagybánya gazdaságilag és társadalmilag is fejlődő városnak tekinthető, mely képes arra, hogy erősítse regionális szerepét és bizonyítsa, hogy hagyomány és modernizáció tökéletes összhangban élhet egymás mellett. 

Sokobanja

Sokobanja Szerbia keleti részén, az Ozren és Rtanj hegyek között, a Moravica folyó partján, 400 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. A városban számos piknikezőhely és turisztikai látványosság található: fedett és szabadtéri sportpályák, uszodák, edzőtermek, masszázs-szalonok, amelyek lehetőséget nyújtanak sportolók felkészülésére, tanulmányi kirándulásokra, továbbá ideálisak pihenésre és kikapcsolódásra.

A látogatóknak lehetőségük van Sokobanja tágas és jól berendezett márvány promenádján és parkjaiban is sétálni. A Parkerdőben számtalan örökzöld fa, egészségösvény van, és a gyermekeket is várja egy kis játszópark. A fenyőerdő levegője fitoncidban és negatív ionokban gazdag, amely különösen előnyös légzési problémákkal küzdő emberek számára. Sokobanja természetes gyógyító ereje a termál ásványvízforrásokban rejlik (hőmérsékletük 28-45,5 °C), melyek fürdésre és inhalálásra is alkalmasak.

A sajátos mikroklíma a kedvező légköri nyomású oxigén magas koncentrációjának, továbbá az ózon és a levegőben fellelhető negatív ionoknak, illetve a tiszta levegőnek köszönhető. 

Torontálvásárhely

Torontálvásárhely Dél-Bánátban a Vajdaság Autonóm Tartományban, Belgrádtól  50 km–re helyezkedik el 5528 fős lakosságával.

A települést tervszerűen alakították ki 1794-ben, amikor 214  református családot költöztettek ide. A “debelácsi” híres nagyvásár a település egyik legnagyobb eseménye, amely évente hat alkalommal kerül megrendezésre (március, április, június, augusztus, szeptember és november). Az idelátogatók emelett meglátogathatják az etnográfiai-néprajzi múzeumot, az olimpiai méretű fürdőmedencét is és a debelyacsai horgásztavakat.

A faluban működő általános iskolában az oktatás magyar és szerb nyelven folyik, és a település száz évre visszanyúló sportéletével is büszkélkedhet. 

Torda

Torda Kolozs megye második legnépesebb városa. Torda közigazgatási területe az Aranyos folyó mentén terül el. A város több ezeréves múlttal rendelkezik a sókitermelés terén, ahol már a rómaiak is bányásztak sót. A középkorban Torda lett az erdélyi sóbányák irányító központja, melyet sóhivatalnak neveztek.

A régi városrész minden zegzuga történelmi jellegű. Az építészeti emlékek között találhatjuk a Történeti Múzeumot, a Tordai Színházat, a Városházát és a Bíróságot, illetve a református-, római katolikus templomot és az ortodox katedrálist. Napjainkban a várost társadalmi fejlődés jellemzi, mely áthatja a gazdasági életét és szellemiségét.

Az idelátogatók gyakran találkozhatnak a település évezredes történelmi emlékeivel, melyek napjaink világával rendkívül jól harmonizálnak. 

Ulm

Ulm városa Baden-Württemberg és Bajorország határán, a Duna partján fekszik. 120.000 lakójával Németország egyik legkisebb nagyvárosának számít.

A város, melyet 850-ben alapítottak, mint korábbi Szabad Birodalmi Város, történelmében és hagyományaiban rendkívül gazdag. Fejlett iparának és az itt található egyetemnek köszönhetően mára igazi gazdasági központtá vált. Az egyetem, melyet 1967-ben alapítottak, az orvostudományra, a mérnökképzésre valamint a gazdaságtanra koncentrál, és 7.200 hallgatójával a legkisebb német egyetemek közé tartozik.

2007-ben Ulm városát az Európai Energia Díjjal jutalmazták, kiemelkedő helyi energia kezeléséért és a klímaváltozás elleni küzdelméért, továbbá a város dicsekedhet a második legnagyobb napenergia gyártásával is egész Németországban.

Nemzetközi szintű elismerését az adja, hogy a városban található a világ legmagasabb tornyával – 161,53 méter magas – rendelkező gótikus katedrális és itt született a világhírű tudós, Albert Einstein is. 

Vallauris Golfe-Juan

Vallauris – Golfe-Juan, 30.500 fős lakosával, Franciaország Alpes-Maritimes tartományában, a Provence-Alpes-Cote d’Azur régióban fekszik.

A gall-római korban a nagy mennyiségben rendelkezésre álló hőálló agyagból téglát és edényeket készítettek itt, míg a középkorban az olívaolaj készítése vált a legfontosabb gazdasági tevékenységgé. A mezőgazdaság fejlődése az 1900-as évek körül kezdődött meg a narancsvirág-lepárlás elterjedésével. Manapság Vallauris az egyetlen olyan francia város, ahol ez a tevékenység még mindig jelen van.

A város egy vonzó tengerparti üdülőhely, ahová a világ minden tájáról érkeznek turisták. Emellett Vallauris Franciaország legnagyobb technológia parkjának, Sophia-Antipolis-nak is integráns része.

A városban nagy múlttal és hagyománnyal rendelkezik a kerámiaipar. A második világháború után számos művész megfordult Vallaurisban, mint például Marc Chagall, Roger Capron, André Baud, Robert Picault, Jean Derval, Henri Matisse, Gilbert Portanier és André Malraux. 1948-ban Pablo Picasso a városba költözött és a Madoura műhelyben alkotta mesterműveit.

Vallauris a kézművesség és iparművészet, a hagyományos fazekasság, az olívafa fafaragása, az üvegművesség és a helyi parfüm készítés hazája. 

Vidin

Vidin városa Bulgária dél-nyugati részén, Szófiától 199 km-re, a Duna jobb partján fekszik. Lakóinak száma 47.138 fő.
Vidin a legérdekesebb és a legrégebbi bolgár város, hiszen minden régi korszakból megőrzött egy keveset, így az antik Görögországból, az ókori Rómából, a középkori Bulgáriából, az Ottomán Birodalom hagyományaiból is találunk emlékeket itt, mely emlékek nagymértékben hozzájárulnak Vidin mai csodálatos és szép megjelenéséhez.

A leghíresebb turisztikai attrakció a Baba Vida Vár, amely Bulgária egyetlen olyan középkori védelmi rendszere, melyet eredeti formájában őriztek meg, és amely Bulgária 100 turisztikai attrakciója között is szerepel. Másik híres kulturális emlékhely a Kaleto erőd, melyet az 1690-1720-as időszakban építettek és amelynek egy olyan ellensége sem volt, aki be tudta volna venni háborús időben. Szintén említésre méltó tény, hogy itt található a Kossuth-ház is, ahol az 1848/49-es magyar szabadságharc bukása után, a menekülő Kossuth Lajos jelentős időt eltöltött.

Vidin a különböző korok kifinomult elegye, amely  történelmi látnivalókban bővelkedik és sajátságos légkörrel rendelkezik. 

Zenta

Zenta az egyik legrégibb vajdasági település, 42 km-re a szerb-magyar határtól, a Tisza folyó partján fekszik. A Bánság egyik gazdasági, társadalmi, egészségügyi, kulturális és oktatási központja.

Az itt található kiváló minőségű termőföldnek köszönhetően a város gazdasági életében jelentős szerepet tölt be a mezőgazdaság, továbbá említésre méltó a feldolgozóipar is, úgy mint a dohánygyár, a malom és a cukorgyár.

Oktatás tekintetében több intézményben folyik a gyermekek nevelése: egy általános iskola,  egy általános zeneiskola és négy középiskola található a városban, és ezenkívül több egyetemnek is van itt kihelyezett tagozata.

Nagy hagyományai vannak a város sportéletének. Legjelentősebb sportágak: atlétika, birkózás, asztali tenisz, vízilabda, teke, futball. 

Zgierz

Zgierz városa egy csodálatos területen, a Bzura folyó erdős völgyében, a Lodz Fennsík szélén terül el. A város, melynek 56.000 lakosa van, egyike a legidősebb városoknak Lodzban. Zgierz elhelyezkedése rendkívül jó, hiszen sok hazai és nemzetközi út- és vasútvonal csomópontjában található, amely nemcsak a város vonzóerejét növeli, de a vállalkozói szektor fejlődésére is nagy hatással van.

A régió iparosodásának kezdetén Zgierz neve még az üveggyártáshoz kapcsolódott, később azonban – 1820 után – a város a textilgyártás központjává vált, és mostanra a lengyel szövetipar fővárosa lett.

Szövetségek

Polgármesterek Klíma és Energiaügyi Szövetsége

Hódmezővásárhely 2020-ban csatlakozott aláíróként a világ legnagyobb helyi klíma- és energiaügyi akcióra irányuló városi mozgalmához. A mozgalom 2008-ban indult útjára Európában azzal a céllal, hogy egybegyűjtse az olyan helyi önkormányzatokat, amelyek önként vállalják, hogy megvalósítják az EU klímával és energiával kapcsolatos célkitűzéseit.

Az aláíró városok vállalják, hogy aktívan támogatják az EU azon célkitűzésének megvalósítását, hogy 2030-ra az üvegházhatást okozó gázok mennyiségét 40%-kal csökkentsék 2014-hez képest, illetve vállalják, hogy a közös szemléletmódnak megfelelően megvalósítják a csökkentést, és alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz.

Hódmezővásárhely 2018-as bázisévhez képest vállalta a 40%-os ÜHG gáz csökkentést, emellett elkészítette Fenntartható Energia és Éghajlatváltozási Cselekvési Tervét (SECAP), melyet a város képviselőtestülete 2020. szeptember 25-én fogadott el 602/2020. (IX.25.) határozatával.

Hódmezővásárhely aláírói profiloldala, kibocsátás-leltára és vállalásai megtekinthetőek itt: Hódmezővásárhely (polgarmesterekszovetsege.eu)

Magyar Önkormányzatok Szövetsége

A MÖSZ célja a magyar önkormányzati érdekek képviselete, megjelenítése és védelme 1990-ben történt megalakulásának elhatározása óta. Szövetségünk részt vesz az önkormányzati érdekszövetségek számára biztosított, jogszabály által előírt egyeztetési fórumokon, tagjainkkal és együttműködő partnereinkkel, önkormányzati tisztségviselőkkel partnerségben folytat eszmecseréket az önkormányzatok számára fontos kérdéskörökben.

A MÖSZ fontosnak tartja, hogy az önkormányzatokat érintő tárgykörökben konferenciák és szemináriumok tartásával, képzésekkel, vidéki helyszíneken eszmecserékkel hosszú-távon hozzájáruljon az ismeretek bővítéséhez, tagjai, a polgármesterek és képviselők hatékonyabb és eredményesebb munkájához.

Nemzetközi partnerségben működik együtt a MÖSZ az Európa Tanács (ET) Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusával (CLRAE), valamint az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsával (CEMR). 

Megyei Jogú Városok Szövetsége

A szövetség célja a megyei jogú városok önkormányzati jogainak kollektív képviselete, érdekvédelme, érdekérvényesítés, az önkormányzati működés fejlesztése, a hazai és nemzetközi önkormányzati szövetségekkel való együttműködés. 

A szövetség folyamatos feladatai közé tartozik a véleménynyilvánítás a megyei jogú városokat érintő jogszabályok és más állami döntések tervezeteivel kapcsolatban, valamint az általános részvétel a jogalkotási, jogszabály-előkészítési munkában. Az MJVSZ állandó képviseletet lát el országos jelentőségű kérdésekben, illetve egyedi állami döntéseknél.

Cittaslow Mozgalom

Hódmezővásárhely 2010 óta Magyarországon egyedüliként tagja a Cittaslow mozgalomnak. A mozgalom célja a helyi értékek védelme, olyan megoldások és technológiák alkalmazása, amelyek célja a környezet és a városi élet minőségének fejlesztése, a polgárok érdekeit szem előtt tartó életkörülmények kialakítása és a helyre jellemző egyedi értékek és tradíciók megóvása. 

Hódmezővásárhely céljai a Cittaslow Mozgalomban:

  • Környezeti politikák: A fenntartható fejlődés nemzetközileg elfogadott elvének megvalósítása települési, területi és országos szinten minden emberi tevékenység területén egyaránt szükségessé teszi a környezet érdekeinek szem előtt tartását. A természeti örökségek és a környezeti értékek megőrzése az élővilág, az emberi egészség és életminőség szempontjából alapfeltétel. 
  • Infrastrukturális politika:  Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program eredménye a város történelmi központjainak és kulturális, illetve történelmi értékeinek fejlesztése és népszerűsítése, területeinek rehabilitálása, valamint egyedi stílusának kialakítása. Hódmezővásárhely központjának megújítása a város fejlődésében és gazdasági, kulturális fejlődésében meghatározó szerepet tölt be. Fontos cél volt a város központi részeinek rendezésével az egységes városkép kialakítása, amelyben egymást kiegészítve megtalálhatóak az elmúlt századok építészeti alkotásai és a 21. század posztmodern városi környezete.
  • A városi minőség technológiái és eszközei: A város vezetésének állandó célja a folyamatos fejlesztés, ugyanakkor igyekszik megőrizni azt a helyet is, ahol nemcsak születni érdemes, hanem élni is. Az élhető város megvalósítása azt is jelenti, hogy lakói jól érzik magukat benne. Ehhez többek között a társadalomtudományokkal, szociológiával és a pszichológiával foglalkozó szakemberek bevonására és folyamatos párbeszédére is szükség van a döntések meghozatala előtt. A város képviseli, működése során mintaként szolgálva megmutatja, célként maga elé tűzi a környezettudatos építészetet, az energiatudatos építést és épületüzemeltetést, a megújuló energiaforrások alkalmazását. A város közgyűlése által elfogadott, 38/2011. (06.07.) számú, ún. Cittaslow-rendelettel a városvezetés elkötelezte magát az élhető városi környezet kialakítása mellett, és egyúttal a Cittaslow elveit a városfejlesztési koncepció részévé tette.