Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Több mint félezer nevet tartalmaz az szt-tisztek listája

Több mint félezer nevet
tartalmaz az a keddtől, interneten elérhető lista, amelyen a
Kádár-rendszer Belügyminisztériumának szigorúan titkos (szt)
állományú tisztjei szerepelnek. Az adatlapok között felbukkan
Medgyessy Péter volt miniszterelnök és Boros Imre, az első
Orbán-kormány egykori kisgazdapárti miniszterének neve is.

A hódmezővásárhelyi önkormányzat támogatásából létrejött,
www.szigoruantitkos.hu címen működő honlap ismertetője szerint az
oldalon azok a személyek találhatók, akiket szigorúan titkos
állományú tisztként tartottak számon és iratanyagukat átadták az
állambiztonsági szolgálatok történeti levéltárának. A portál
történész végzettségű készítői arra is felhívják a figyelmet, hogy
kutatások során nem kívántak állást foglalni abban a kérdésben, hogy
ezen személyek valóban szt-tisztnek tekinthetők-e.

A listán szereplők döntő többsége valamilyen középvezetői
fedőállást töltött be, jellemzően minisztériumi, vagy vállalati
osztályvezetőkkel találkozhatunk, de számos esetben szerepelnek
például szállodavezetők is a tisztek között.

A honlapon olvasható nevek között megtalálható a kormányfői posztot
2002-2004. között betöltő Medgyessy Péter is, aki 1978-tól négy évig
D-209-es számon, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjeként,
főhadnagyi rangon működött közre a Belügyminisztériummal. A
dokumentum szerint a volt politikus 1981-ben “jó munkáért”
csoportfőnöki és pénzbeli dicséretben részesült. Szintén a
rendszerváltás után töltött be miniszteri tisztséget Boros Imre,
akit az internetes oldalon található adatok alapján 1989 februárjába
szerveztek be elhárító tisztnek az idegenforgalom területén. A volt
tárcavezető ugyanakkor az irataihoz csatolt nyilatkozatok szerint
mindenkin jogi elégtételt kíván venni, aki szt-tisztnek nevezi
őt.

Lázár János, Hódmezővásárhely fideszes polgármestere kedden,
sajtótájékoztatón mutatatta be az szt-tisztek névsorát ismertető
honlapot. A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője azt szorgalmazta,
hogy minél hamarabb nyilvánosságra kerüljenek az 1945 utáni
pártállami dokumentumok, így a Kádár-rendszer iratai is, hogy
mindenkinek lehetősége legyen megismerni a múltat.

Blazovich Péter, a csongrádi városban található Emlékpont Központ
igazgatója a honlap céljának nevezte, hogy ne csak az ügynökök
kerüljenek középpontba, hanem azok is, akik önként vállalták az
apparátusban való szereplést.

Ungváry Krisztián történész, a kutatás egyik résztvevője azt emelte
ki, hogy az szt-tiszti rendszert alig ismeri a közvélemény; pedig ők
voltak azok, akik fedőmunkahely mellett – például nemzetközi
kapcsolatok osztályainak vezetőiként – a hivatalos munkájukat
“önként, ideológiailag megalapozottan végezték”. Mint mondta,
hivatásos belügyi alkalmazottakból, illetve korábban a
Belügyminisztériumban egyáltalán nem dolgozó emberekből is lehettek
szt-tisztek. Utóbbiakat civil posztjuknál fogva szervezték be,
fizetést kaptak munkájukért. A Kádár-rendszerben az szt-tiszti
rendszer folyamatosan fejlődött, ezren a hírszerzés, további maximum
1500-an pedig belső elhárításnál dolgoztak, “de lehet, hogy
kevesebben voltak”.

(MTI)