Az egyházak üldözésével a második világháborút követően a diktatúra
felbecsülhetetlen értékeket hordozó intézményeket rombolt le, melyek
nemcsak a vallásnak és a vallásosságnak, hanem a nemzeti kultúrának is
a részei voltak − jelentette ki Rétvári Bence országgyűlési képviselő
(KDNP) szerdán Hódmezővásárhelyen.
A diktatúra vallásszabadságában nem volt benne az egyház kulturális,
társadalmi és karitatív tevékenységének engedélyezése, a hatalmat
gyakorlók az összes egyházat, valamennyi vallási intézménnyel együtt a
polgári reakció elemének tekintették – mondta a politikus a
hódmezővásárhelyi Emlékpontban a Történelmi egyházak a kommunista
diktatúra évtizedei alatt címmel rendezett konferencián.
1948 nyarán született törvény az egyházi iskolák államosításáról, s
a hatalom nem tartott igényt az egyház munkájára a szociális ellátás és
egészségügy területén sem. A baloldali erőknek ezzel sikerült
elsődleges céljukat elérni, az egyházakat, mint társadalmi tényezőt
teljesen kikapcsolták a közéletből – fogalmazott Rétvári Bence.
Az intézményeiktől és megszokott évszázados tevékenységeiktől
megfosztott egyházaknak fokozatosan csak az istentiszteletek, misék
megtartása, a szentségek kiszolgáltatása maradt – közölte a képviselő.
Kun Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai
Intézetének vezetője előadásában kifejtette, Sztálin az aktuális
érdekeinek megfelelően viszonyult az egyházakhoz. A diktátor 1932-ben
meghirdette az „ateista ötéves tervet”, melynek célja az volt, hogy
1937-re minden templom szűnjön meg, s minden pap kerüljön a Gulagra, ez
majdnem sikerült is.
A második világháború alatt fordulat következett, Sztálin újra
kinyittatta a templomokat, és az egyház patriotizmusát a németellenes
háború érdekében használta föl. 1943-tól néhány éven át virágzott az
egyház, a magtárakból, ateista múzeumokból újra templomok lettek.
1948-ban azonban frontális támadás indul a vallásosság ellen, a
Szovjetunióban csak a szigorúan ellenőrzött ortodox egyház működhetett
tovább.
A szocialista országokban nem kellett gerjeszteni a
vallásellenességet, az egyházak elnyomásának intenzitása a helyi
vezetőkön múlott. Míg az élet szinte minden területén szovjet
tanácsadók működtek például Magyarországon is, az egyházakkal
kapcsolatban ez nem így történt – mondta Kun Miklós.
(MTI)