Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Történelmi előadás a könyvtárban

1938. november 2-án került sor az első bécsi
döntésre, melynek értelmében a Felvidék déli határsávja visszakerült
Magyarországhoz. Az évforduló alkalmából történelmi előadást szervezett a
vásárhelyi Trianon Társaság a Németh László Városi Könyvtárban.

Az 1938-as első bécsi döntés értelmében mintegy
12 ezer négyzetkilométernyi terület került vissza Magyarországhoz. A vásárhelyi
Trianon Társaság tagjai ezen évforduló apropóján hívták a városba Gulyás László
történészt, a Benes-dekrétumok szakértőjét. Gulyás előadásában elmondta, hogy a
magyarokat Eduard Benes csehszlovák elnök dekrétumai közül a leghátrányosabban
az 1920-as Trianoni döntést követő intézkedések érintették. Olyan törtvényeket
vezetett be akkor az országban, amelyek a Csehszlovákiához került mintegy egy
millió magyar életét mind emberileg, mind gazdaságilag megnehezítették. A
történész szerint azonban a legszomorúbb az, hogy ez mind a mai napig nem
változott.

– Az ország ugyan azóta nevet váltott,
Csehszlovákiából Szlovákia lett, de a magyar kisebbséget ugyanúgy elnyomják,
mint akkor. Ezt támasztja alá a közelmúltban meghozott nyelvtörvény is, hiába
lépett be azóta Szlovákia az Európai Unióba, senki sem szab határt az ottani
politikusok intézkedéseinek – mondta Gulyás.

Az 1945-ös Benes-dekrétumok kimondják a magyarok
és a németek kollektív bűnösségét, s ezt a mai napig fenntartják Szlovákiában.
Gulyás László elmondta, azért ragaszkodnak ehhez, mert azóta beépült a szlovák jogrendbe,
a törvények részét képezi, és ha kivennék, a dekrétumok értelmében elűzöttek
vagyoni kártérítésért perelhetnének, ami nagy gazdasági veszteséget okozna
Szlovákiának. Bár a Lisszaboni szerződés értelmében ki kellene venni a
dekrétumokat a szlovák jogrendből, ezt mégsem teszik meg, az Unió pedig nem
veszi komolyan – tette hozzá a történész.

A történelmi elődadást a Wass Albert Kör irodalmi műsora kísérte. A kör
tagjai felvidéki írók költeményeit adták elő.