Tóth Sándorra,
az 1989-es romániai forradalom egyetlen magyarországi mártírjára
emlékeztek szerdán, halálának huszadik évfordulóján a
hódmezővásárhelyi római katolikus temetőben.
Bognár Levente, Arad alpolgármestere az egykor Temesvárra segélyt
szállító gépkocsivezető sírjánál elmondta, Tóth Sándor személye a
barátság, a szolidaritás szimbóluma, ami hidat jelent a népek
között.
Húsz évvel az Aradnak és egész Romániának szabadságot hozó
forradalom után sem felejthetjük el azt az áldozatot, amit Tóth
Sándor és rajta keresztül Hódmezővásárhely is tett a városért –
hangsúlyozta az alpolgármester.
A temetőben a család és a barátok mellett lerótták kegyeletüket az
aradi és a hódmezővásárhelyi, valamint az Arad megyei önkormányzat
képviselői, az aradi forradalom egykori résztvevői pedig román
nemzeti színű szalagot kötöttek a síremlékre.
Hódmezővásárhely a temesvári felkelés 1989. december 17-i
kirobbanásától kezdve élénk figyelemmel és nagy együttérzéssel
követte az események alakulását. December 22-én „Romániáért,
Erdélyért” címmel tartottak adománygyűjtést a temesvári felkelés
megsegítése céljából a vásárhelyi Kossuth téren. A helyben
összegyűlt adományokból még aznap este egy segély-konvoj indult Arad
érintésével az ostromlott Temesvárra. Az egyik gépkocsit a 44 éves,
háromgyerekes Tóth Sándor vezette.
December 23-án hajnali 2 órakor az aradi újhíd feljárójánál érte a
halálos lövés a gépkocsivezetőt. A vásárhelyi mártír holttestét
december 27-én hozták haza, temetésére 1990. január 3-án került sor,
százak kísérték utolsó útjára a romániai forradalom egyetlen
magyarországi áldozatát.
Mészáros Tamás, a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeum történésze
feldolgozta a tragikus történetet. A kutatás fényt derített arra a
tényre is, miszerint a háromgyermekes férfira véletlenül,
sorsszerűen esett a választás: eredetileg egy másik sofőr vállalta
volna a temesvári fuvart, ő azonban otthon felejtette az
útlevelét.
Mészáros Tamás tanulmányában idézi a konvojt kísérő Ágoston Lajost,
aki az aradi kórházban azonosította Tóth Sándor holttestét:
„Megtaláltam Tóth Sándornak az autóját, ami szabályosan állt a
hídfeljáróban, behúzott kézifékkel, és nem lefulladt, hanem
leállított motorral, tehát nem menetközben lőtték ki, biztos. Egy,
mintha derékból leadott géppisztolysorozat szemből találta volna el,
hiszen három találat érte az autót: egy lent az irányító karon, egy
valahol a hűtőmaszk környékén, egy pedig fenn a szélvédőn, és ez
volt az a bizonyos halálos lövés, amely Sándor életébe került, és
ott vérzett el az autóban”.
(MTI)