A magyarországi történelmi egyházak a kommunista diktatúra évtizedei
alatt címmel tart ma egész napos konferenciát a Tornyai János Múzeum és
Közművelődési Központ és a Károli Gáspár Református Egyetem
Kreminológiai Intézete Hódmezővásárhelyen, az Emlékpontban.
A tanácskozást Dr. Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő nyitotta meg, üdvözölve a nagyszerű kezdeményezést.
– A történelmi
egyházak óriási megpróbáltatáson estek át az elmúlt ötven évben. Abban,
hogy túlélték, döntő szerepe volt a korábbi évszázadoknak, hiszen a
keresztény üldözés nem újkeletű dolog. – mondta el a politikus.
Lázár János kiemelte,
hogy az 1919-es év fordulópont volt az egyházak életében, mert a
kommunista diktatúra legfőbb profiljába tartozott az egyház elleni
ideológiai küzdelem.
A polgármester
hangsúlyozta továbbá azt is, hogy a török uralom utáni Hódmezővásárhely
társadalmi-gazdasági életének kialakulásában döntő szerepet kapott a
protestantizmus.
– A déli megyékben
sokkal szigorúbban viszonyultak az egyházhoz, mint az északi megyékben,
hiszen a pusztai miliő, a parasztpolgári világszemlélet szoros
kontextusban volt a keresztény-keresztyén életszemlélettel. – mondta a
politikus.
Lázár János
rámutatott, hogy Hódmezővásárhelyen azért is üldözték az egyházakat,
mert komoly társadalomszervező rendszere volt; az 1870-es éveket
követően a református egyház szervezte meg az elemi oktatást.
– Mindezek
tekintetében talán csodálkozhatunk, ha megtudjuk, ma Hódmezővásárhely
az egyik legateistább város, ma alig több mint 1000 egyháztagot
számlálhatunk össze, holott az 1800-as években az egyháztagok számának
aránya meghaladta a 60%-ot is. A globalizmus útjáról a hit útjára
visszaterelni az embereket a történelmi egyházak feladata. Nem
egyszerű, és hosszú feladat, de ehhez ismerniük kell a saját
történetüket. A mai konferencia erre ad lehetőséget-foglalta össze a
politikus.
Az eseményen a szakma
számos szaktekintélye is részte vett. Előadást tartott többek között
Kun Miklós a Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai
Intézetének vezetője, Balogh Margit a Magyar Tudományos Akadémia
Társadalomkutató Központjának igazgatója, Soós Viktor Attila a Magyar
Országos Levéltár levéltárosa, Böröcz Enikő az Evangélikus Országos
Levéltár tudományos munkatársa, Molnár János a Debreceni Református
Hittudományi Egyetem egyetemi docense, Kiss Réka a Magyar Tudományos
Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének tudományos munkatársa, Papp István
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának levéltárosa, Nagy
János a Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai Intézetének
munkatársa, Kovács Kálmán a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református
Gimnázium tanára, Miklós Péter a Móra Ferenc Múzeum
történész-levéltárosa, valamint Vincze Gábor az Emlékpont történésze.