Tudományos tanácskozással és emlékkiállítással veszi kezdetét a Trianon Emlékhét. Az egyes vélemények szerint a diplomácia történetének legigazságtalanabb békéjére emlékező eseménysorozat keretében irodalmi
estre, filmvetítésre és ökumenikus istentiszteletre is várják az érdeklődőket. Június 1-jén 10 órától az Emlékpont ad otthont a konferenciának, míg a tárlat 16 órától az Alföldi Galériában tekinthető meg.
Nagy-Magyarország tükröt, irredenta szódásüveget, revizionista falvédőt,
összességében több száz két világháború közötti tárgyat, dokumentumot,
képeslapot, térképet, fotót állítanak ki a hódmezővásárhelyi Alföldi Galériában
június 1-én, kedden 16 órakor nyíló „Nem kell beszélni róla sohasem, de mindig,
mindig gondoljunk reá” című trianoni emlékkiállításon.
A kiállítási kollekció 90%-a magángyűjtők emléktárgyaiból, dokumentumaiból
áll össze, de láthatóak a vásárhelyi Tornyai János Múzeum, a Bethlen-gimnázium
és a helyi levéltár anyagai is. A tárlaton szemügye vehetőek az ország egyik
legnagyobb trianoni magángyűjteményével rendelkező Kovács Ferenc képeslapjai,
dokumentumai is.
András, a kiállítás koordinátora elmondta, az első teremben a trianoni
békediktátum okozta fájdalmat kifejező dokumentumokat állították ki. A második
tér azokat a relikviákat mutatja be, amelyek jelképezik a két világháború
közötti Magyarország bizakodását, hogy a határok újrarajzolhatóak. A harmadik
kiállítótér az eufóriát ábrázolja, mikor a korábban elcsatolt területek
visszakerültek Magyarországhoz.
„Tíz óra után pár perccel jött egy hír… egy végzetes hír ” című tudományos
tanácskozással emlékeznek a trianoni békediktátum aláírásának 90.
évfordulójáról. Az emlékhéten a kiállításon és a konferencián kívül irodalmi
estet, filmvetítést és ökumenikus istentiszteletet is szerveznek.
területének több mint kétharmadát. Magyarország lakóinak száma 18,2 millióról
7,6 millióra esett vissza. Jelentős magyarlakta területeket csatoltak a
szomszédos országokhoz. Több mint 3 millió magyar került kisebbségi létbe.
Románia önmagában nagyobb területeket kapott – 103 ezer km2-et – mint ami
Magyarországnak maradt.
egy francia történész írt arról az 1930-as években, hogy a trianoni
békeszerződés a diplomácia történetének legigazságtalanabb békéje volt. Georges
Desbons szerint Magyarország új határai mentén minden határkőre azt kellett
volna felvésni, hogy „itt nyugszik az igazság.”
Tudományos tanácskozás – 2010.
június 1.
A trianoni
békediktátum aláírásának 90. évfordulója alkalmából rendezett tudományos
tanácskozás programja.
Köszöntőt
mond:
Blazovich
Péter, az Emlékpont intézményvezetője
A
tudományos tanácskozást megnyitja:
Dr. Kószó
Péter alpolgármester
Levezető
elnök:
Blazovich
Péter, az Emlékpont intézményvezetője
Előadások:
Trianon strukturális előzményei a
magyar nemzetiségpolitikában 1918 előtt
Szabó Pál
Csaba történész, egyetemi adjunktus (SZTE), Trianon Múzeum Alapítvány kuratóriumi
elnök
Katonai és politikai viszonyok 1918
őszén
Balogh
Gábor történész (Nagy Magyarország folyóirat)
Edvard Benes és a csehszlovák-magyar
határ születése
Gulyás
László történész, egyetemi docens (SZTE)
A Délvidék szerb megszállása
Mészáros
Zoltán történész-levéltáros
(Szabadkai
Levéltár)
Erdély és Kelet-Magyarország
elvesztése
Vincze
Gábor történész (Emlékpont)
Trianon hatása a történelmi
egyházigazgatásra
Miklós
Péter történész-muzeológus
(Móra
Ferenc Múzeum)
A hódmezővásárhelyi Országzászló
története
Kovács
Ferenc, az Országzászló-mozgalom kutatója
Időpont: 2010.
június 1. (kedd) 10.00 óra
Helyszín: EMLÉKPONT
6800
Hódmezővásárhely, Andrássy út 34.
www.emlekpont.hu