Nemcsak olyan magyarok vannak, akik
belenyugodtak a trianoni döntésbe, de 2004. december ötödike azt bizonyította,
hogy vannak olyanok, akik a lelki Trianont is támogatnák – mondta Navracsics
Tibor, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője csütörtök este Veszprémben, az első
világháborús hősök emlékművénél, a trianoni békeszerződés 89. évfordulóján
tartott rendezvényen.
Vannak, akik amellett kampányolnának, hogy a
határon túli magyarsággal való közösségünket tagadjuk meg, hogy aki
kényszerűségből Magyarország határain kívül rekedt, mert a nagyhatalmak így
döntöttek, „ne lehessen tagja a magyar nemzetnek, mint politikai közösségnek, ne
kaphasson kettős állampolgárságot” – mondta az ellenzéki párt frakcióvezetője,
veszprémi elnöke.
„Trianon örök seb a magyarság számára, s
hasonlóképpen örök seb 2004. december ötödike is” – jelentette ki Navracsics
Tibor.
Ma megkérdőjelezhető, hogy „a magyar kormány
a nemzet egészét képviseli-e”, s vajon a „mai magyar miniszterelnök lélekben 15
millió magyar miniszterelnökének tartja-e magát” – mondta ünnepi beszédében
Lázár János, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke,
Hódmezővásárhely polgármestere. Szerinte azért kérdőjelezhető meg mindez, mert a
mai miniszterelnök a „mai Magyar Köztársaság polgárainak sem tud a
miniszterelnöke lenni”.
Lázár János szerint a napi hírekből kiderül,
hogy nem lehet bizonyos földrajzi fogalmakat, helyneveket kimondani. „Nincs
Felvidék, nincs Pozsony, helyette van Bratislava, nincs Kassa, helyette van
Kosice” – tette hozzá.
Lázár János utalt arra, hogy „nem szabad
Kárpát-medencei magyar képviselőkről beszélni az Európai Unióban, mert ez
veszélyezteti Szlovákia területi egységét”. Kitért arra is, hogy a „megdöbbentő
román érvelés” pedig így hangzik: „nem lehet a kolozsvári történelmi emlékhelyen
magyar felirat, mert az nem annyira hivatalos nyelve az uniónak, mint a román,
az angol vagy a francia”.
Könnyen belátható, hogy ez ma mind Trianon:
a mai napig velünk él és bennünk él – jelentette ki az ellenzéki politikus.
Szerinte Trianon „tudatalattija a beteges antimagyarizmus: a magyarfóbia, a
magyarellenesség munkál a hírekben és munkál a szomszédos országokban ma már
államrezon szinten” – mondta, megjegyezve: a történelem mind a két oldalt
rendkívül érzékennyé tette.
Látjuk, hogy a látszólag győztes is fél,
mert rossz a lelkiismerete, tudja, hogy az ajándékba kapott terület és
történelmi múlt az ajándékozóé marad, s attól fél, hogy minden pillanatban
elveszítheti az ajándékot, mert pontosan tudja, hogy nem az övé – fogalmazott az
ünnepség szónoka. „De a mi magyar traumánk is szörnyűséges” – hangsúlyozta -,
mert „elvették a nemzet történelmét, és elvették mindannyiunk személyes
múltját”. Lázár János szerint a több évtizedes elhallgatásból és
történelemhamisításból is fakad „mindaz, amiben élünk”.
Jogunk van az emlékezésre, a fájdalomra, a könnyek
hullajtására, a sírásra és „jogunk van arra, hogy az emlékezésből és a
fájdalomból hitet és erőt merítsünk” – mondta az ellenzéki politikus. Szerinte
„Trianon fájdalma, bűne, hibája új erőt és hitet adhat”, mert a „beletörődés, az
elfáradás országa lettünk”.
Nem szabad magunkat hagyni, mint ahogy a
Trianon utáni magyarok sem hagyták magukat és nem féltek újra kezdeni, nem
hagyták magukra egymást, sem az országot – mondta, rámutatva: „ha mi, mai
magyarok nem hagyjuk magunkra egymást, és nem hagyják magára az országot
mindazok, akik a közéletben megbízatást kaptak, akkor az emlékezés visszahozza a
remény és az újrakezdés lehetőségét”.
(MTI)