Dr. Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő „Felelősségrevonás helyett
előléptetés? Avagy végleg következmény nélkül marad-e az OMSZ 2007. évben, a
mindszenti beteg ügyben tanúsított eljárása?” címmel, a Házszabály 91.
§-a alapján kérdést nyújtott be Dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterhez. Az alábbiakban az írásbeli kérdés teljes terjedelmében megtekinthető.
Írásbeli kérdés
Dr. Kövér László
az Országgyűlés Elnöke
részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Felelősségrevonás helyett
előléptetés? Avagy végleg következmény nélkül marad-e az OMSZ 2007. évben, a
mindszenti beteg ügyben tanúsított eljárása? címmel, a Házszabály 91.
§-a alapján kérdést kívánok benyújtani Dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterhez.
Kérdésemre a választ írásban
kérem!
Tisztelt Miniszter Úr!
2007. április 06. Mint emlékezetes, egy beteg Hódmezővásárhely és
Szentes között életét vesztette az Őt szállító mentőautóban. Példátlanul
gyorsan – néhány órával az eset után – a hatóságok akkori felelős vezetői
sajtótájékoztató keretében, a Hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórház felelősségét
prejudikálva, egyértelműen kizárták az összes többi szereplő érintettségét.
Bár, az Erzsébet Kórház – Rendelőintézet – meggyőződésem szerint – ártatlan orvosával szemben a
büntetőeljárás a mai napig folyamatban van, sem akkor, sem azóta, nem vizsgálta
senki az ügy többi szereplőjének nyilvánvaló érintettségét, tevékenységét, és
felelősségét. Egész pontosan az Országos Mentőszolgálatnak, felelős
vezetőjének, mint az esetben közreműködő kulcsszereplők nyilvánvalóan
jogellenes eljárását.
Tekintsünk némileg vissza az
időben. Az Erzsébet Kórház főigazgatója, már a haláleset előtt kezdeményezte, a
mentőszolgálat akkori helyi vezetőjénél, dr. Simon Mariannál, hogy a betegek
biztonságos ellátása érdekében a megváltozott beutalási rend összes résztvevője
működjön együtt, és az ellátás már akkor előrelátható, az orvosok által
megjósolt anomáliáira személyes találkozó keretén belül keressenek
megoldást. A találkozóra sajnos csak a
sajnálatos haláleset után kerülhetett sor, ahol már nem csak a kialakult káosz
megoldásait, hanem a konkrét ügy körülményeit is megpróbálták tisztázni. Ennek
ellenére a mentőszolgálat, vélhetően az akkori vezető, dr. Simon Mariann aktív
közreműködésével, vezérletével, folyamatosan, és kétségkívül szándékosan,
valótlan tartalmú, hamis tájékoztatások sorát adta, és ezzel elterelte a
figyelmet és a felelősséget a mentők szervezetlen működéséről,
alkalmatlanságáról és nyilvánvaló közrehatásukról.
A mentőszolgálat képviselőinek
akkori nyilatkozataival ellentétben, mint az később bebizonyosodott, a mentősök
tudták, hogy kötelességük lett volna Szentesre szállítani a beteget, nem pedig
Hódmezővásárhelyre. Nem volt igaz az sem, hogy egy útzár miatt vitték
Hódmezővásárhelyre a beteget, mert az OMSZ szóvivő által nagyhangon hivatkozott
közúti baleset bizonyítottan későbbi időpontban történt. Tények, továbbá, hogy
az állítólagos sürgős szükség ellenére a beteget csupán szállítókocsi vitte, a
legalacsonyabb szintű és képzettségű személyzettel és a mentősök ebben az
esetben soha nem használtak semmilyen megkülönböztető jelzést.
A mentőszolgálat
diszpécserközpontjában, nyilvánvalóan vezetői utasításra, az érintett doktornő
érthetően zaklatott lelkiállapotát, köztudott lelkiismeretességét kihasználva,
a beteg halálát követő percekben, fondorlatosan és teljességgel jogellenesen
rögzítettek egy magánbeszélgetést, a doktornő személyiségi jogait sértve, tudta
és beleegyezése nélkül. Ezt a hangfelvételt jutatta el a regionális
mentőszolgálat felelős vezetője órákon belül az arra jogosulatlan személyeknek;
majd ezt játszotta le, mintegy bizonyítékként az Országos Tisztiorvosi Hivatal
(OTH) országos, azóta leváltott tisztiorvosa, Falus Ferenc és az
Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) azóta távozott vezetője, Kovácsy Zsombor
egy közös sajtótájékoztatón. A beszélgetésről törvénysértően készített
felvételt, melyen az érthetően feldúlt doktornő egy ismerősével beszélget, a
sajtó nyilvánossága elé tárták, melyhez csak utólag igyekeztek írásos
jóváhagyást szerezni, sikertelenül.
A mentőszolgálat vezetője, dr.
Simon Mariann által kezükre játszott felvétel lejátszása után az OTH és az EBF
vezetői kijelentették, megállapítható, hogy sem a háziorvos, sem a Szentesi
Kórház, sem az OMSZ nem követett el hibát.
Hangsúlyozom, hogy az ügy kapcsán
az OMSZ vezetői, irányítói tevékenységét, eljárását és az esetleges
felelősséget, nyilvánvalóan és jól bizonyíthatóan hamis információik jogkövetkezményeit
azóta soha senki nem vizsgálta. Kimondták viszont, hogy a hódmezővásárhelyi
Erzsébet Kórház – Rendelőintézet jogsértően járt el, hibázott és már ekkor
felvetették a büntetőjogi felelősséget is.
Tisztelt Miniszter Úr!
Az OMSZ és az akkori felelős
vezető, Dr. Simon Mariann felelősségét szeretném felvetni és tisztázni.
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésekre:
1. Dr.
Simon Mariann rendelt-e el belső vizsgálatot az eset kapcsán és az mikor, és
milyen megállapításokkal zárult?
2. Miért
Hódmezővásárhelyre szállította az OMSZ a beteget, holott tudták, hogy a
közelebb lévő szentesi kórház sürgősségi osztálya az ellátásra kötelezett?
3. Megfelelt-e
a szakma szabályainak az OMSZ által végzett mentési tevékenység? (megkülönböztető
jelzés használatának hiánya; az eset szállításként, vagy mentésként való
kezelése stb.)
4. Kit
terhel a felelősség az ügy kapcsán az OMSZ által adott hamis információkért, a
közvélemény félrevezetéséért, a felelősség Erzsébet Kórházra történő hárításáért?
Azt már csak érintőlegesen
jegyzem meg, hogy röviddel az eset után Dr. Simon Marianna távozott a
Dél-alföldi Regionális Mentőszervezet éléről, és azóta, az OMSZ
főigazgató-helyettesi pozícióját betöltve, a Rendkívüli Esemény Kezelési
Szervezet vezetője. Az természetesen már további kérdések hosszú sorát vetné
fel, hogy az OMSZ működését mi jellemzi 2007 óta?
Dr.
Simon Mariann ügyei a Parlamentben már nem előzmény nélküliek. Tóth Imre, egykori
képviselőtársam 2005-ben írásbeli
kérdéssel fordult az akkori egészségügyi miniszterhez, az igazán találó:
„A kutya nem eszi meg a szénát, de elugatja előle a tehenet, avagy a Mentők
Dél-alföldi vezetője nem válaszol állampolgári kérdésre, de felfüggeszti
munkájából a helyette korrekt választ adó mentőtiszt munkatársat.” címmel.
Az
írásbeli kérdésben nagy részletességgel ismertet egy esetet, amely konkrétan
megnevezi dr. Simon Mariannt, az általa alkalmazott diktatórikus,
antidemokratikus módszerek, megfélemlítés, megtorlás és az igazság
elhallgatása, valótlan információk miatt. Képviselőtársam a legsötétebb Rákosi
korszak módszereit rótta fel dr. Simon Mariannak.
Javult-e, vagy csak tovább romlott
az OMSZ hatékonysága, biztonságos működése, struktúrája, félkatonai felépítése
és az a parancsuralmi rendszere, mely a megfélemlítésen át, a szolgálatból
történő eltávolításig terjedő valamennyi eszközt igénybe véve verte át az akkor
regnáló kormány egészségügyért felelős miniszterének utasítására megkezdődött,
és azóta végrehajtott profilváltást?
Úgy gondolom nem csak bennem
ébred fel a kétely. Rendben lehet-e minden egy olyan szervezetnél, amelynek
egyik felelősségteljes pozícióját egy olyan személy tölti be, akinek a neve
összefüggésbe hozható a fent részletezettek szerinti hangfelvétel személyiségi
jogokat sértő felhasználásával, és bizonyítottan hamis információk sorozatos
nyilvánosságra hozatalával?
Várom Miniszter
Úr megtisztelő válaszát!
Budapest, 2010. szeptember 16.
Tisztelettel:
Dr.
Lázár János
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség