Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Vissza a középkorba: a misézésről és a kunokról az Emlékpontban

A „sötét középkorba” vezet vissza a Vásárhelyi
Történelmi Kör következő előadása, mely az 1279. évi budai zsinat határozatait tárja az érdeklődők elé Dr. Szabó Pál történész, egyetemi oktató előadásában
2009. december 4-én, pénteken 18 órától az Emlékpontban. A történelmi tárgyú
ismeretterjesztéssel foglalkozó társaság a PMK felújítása miatt a jövőben az
Emlékpontban tartja előadásait.

Szabó
Pál referátuma a 13. század végének, Kun László korának egyházi és világi viszonyait
mutatja be. IV. (Kun) László 1272-ben gyerekként egy polgárháborús időszakban
került Magyarország trónjára. A krónikák azt jegyzeték fel róla, hogy
szívesebben tartózkodott „szeretett
kunjai”-val, mint a magyarok között. Szinte teljesen azonosult
velük, átvette életmódjukat. A Képes Krónika is kun öltözékben ábrázolja a
királyt, mely azt is közli, hogy 1279 elején azért jött pápai követ
Magyarországra, mert László „kun módra, s nem katolikus szokás szerint
élt”. Ennek okán a pápa teljhatalommal nevezte ki követét Fülöp fermói
püspököt.

Ladomér
esztergomi érsek ugyanezen év ősszén Fülöp pápai legátus segítségével zsinatot
hívott egybe Budán. A terjedelmes kánonok (egyházi határozatok) számos liturgikus
vonatkozást tartalmaztak. A zsinat elrendelte, hogy minden papnak legyen meg a
birtokában az a kézikönyv, amely tartalmazza a keresztség meg a többi szentség
szertartásait. Szabályozza hogyan és mily módon öltözködjenek a papok az
egyházi szertartások alkalmával. Jelentősége volt abban is, hogy a magyar
szenteket minél szélesebb körben elterjesszék az országban és Európában.

A
történelmi tárgyú ismeretterjesztéssel foglalkozó Vásárhelyi Történelmi Kör
– a PMK több mint 1 milliárd forint összköltségű felújítási és bővítési
munkái alatt – a jövőben minden hónap első péntekjén, 18 órától az
Emlékpontban tartja előadásait.