A Kanadában élő, szegedi származású Savanya István a városi könyvtárban tartott előadóestet. A szerző saját verseit zenésíti meg és adja elő a közönségnek. A zenész kisebb hangszergyűjteménnyel érkezett, mert úgy tartja, mindegyikkel más hangulatot lehet visszaadni.
Savanya István már fiatal korában megismerkedett a zenével és több együttesnek is a tagja volt. A nyolcvanas években feleségével mégis úgy döntöttek, hogy elhagyják az országot, és Kanadában telepednek le. A zenész a művészetnek ott sem mondott búcsút, és több verseskötete is megjelent. Ha hazalátogat, akkor mindig magyar nyelvű költeményeiből válogat, mert szerinte ezeknek üzenetértékük van.
– Nekem előbb el kellett mennem Kanadába, hogy ráérezzek, milyen fontos számomra a magyarságom. Az identitásunknak, a belső világunknak, a kultúránknak, a nyelvünknek ez a fő üzenete – mondta Savanya István költő, zeneszerző.
A szerző költeményeit maga zenésíti meg és adja elő a közönségnek. Egy előadóesten azonban nemcsak egy gitár szólal meg, hanem akár négy-öt is.
– Ezek a versek, dalok mindegyike más érzékenységű. Másként vannak behangolva a gitárok is, ezért kell az, ha többféle színt, többféle hangulatot szeretnék megszólaltatni, akkor gazdagabb eszköztárral kell dolgoznom – tette hozzá a költő, zeneszerző.
Az előadó szerint a legszebb énekek népdalok, ezért ő is népzenei alapú muzsikákat szerez. De a megtanulhatóságot is fontos szempontnak tartja, mert dalai csak így élhetnek tovább.