Akkor
és most – Magyarok Margatban címmel a Szíriai-Magyar Régészeti Misszió
munkáját, a Szentföld legnagyobb erődítményének, a margati keresztes vár
történetét bemutató időszaki kiállítás nyílik 2011. május 9-én, hétfőn
17 órakor az Emlékpontban. Tablók, makettek, számítógépes animációk és
mintegy harminc korabeli keresztes és muszlim tárgy másolata idézi meg a
„középkori NATO-bázis” nyolc évtizeddel ezelőtti mindennapjait a
hódmezővásárhelyi közgyűjtemény legújabb tárlatán.
A
11. században indított keresztes hadjáratok során – a mozgalom a
középkor NATO-jának tekinthető – a Szentföld védelmére hatalmas várakat
építettek, amelyek közül Margat vára az egyik legnagyobb. A szíriai
tengerpart közelében található 5,2 hektár alapterületű erőd romjai igen
jó állapotban maradtak fenn. A vár elődjét még a 11. században helyi
törzsek emelték, amit al-Marqab-nak, azaz megfigyelőhelynek neveznek el.
A kisméretű korai erődítés az elkövetkezendő évszázadban került a
keresztesek, majd a johannita lovagrend kezére. A vár mai formája ezután
alakult ki. A johanniták itt építették ki a legfontosabb
erődítményüket, amely Jeruzsálem 1188-as eleste után egy ideig
feltehetően a rend központjának szerepét is ellátta. Margat nem csak az
évek óta is zajló ásatások révén bír magyar vonatkozásokkal: 1218-ban
II. András királyunk is megszállt a johannita lovagrend által védett
várban, és sójövedelmeiből évi 23 kg ezüstöt rendelt annak
fenntartására. A jelentős anyagi segítséget 1285-ig, az erősség elestéig
a johanniták is igénybe vették.
Az
európai kulturális örökség fontos részét képező várhegyet 2006-ban
nyitotta meg a kutatás számára a szíriai kormány. A Szíriai-Magyar
Régészeti Misszió feltárta többek között a vár teljesen elpusztult
nagytermét, melyről digitális rekonstrukció is készült, és felfedezte a
világ legnagyobb keresztes freskóciklusát is. A misszió – melynek
tagjait a magyar tudományos élet és felsőoktatás szinte minden fontos
szakintézményéből delegált szakemberek és diákok alkotják – az egyik
legnagyobb és legösszetettebb külföldön dolgozó magyar kutatócsoport.
Céljaik között az is szerepel, hogy az erőd felkerüljön az UNESCO
világörökségi listájára.
Az
Emlékpontban május utolsó vasárnapjáig látható tárlaton 17 tabló
mutatja be a kutatók munkájának eredményeit, valamint számos korabeli
tárgy másolata is megtekinthető. A legkülönösebb a gránátalma formájú
kerámia kézigránát, amely a 13. századi keresztes háborúkban rettenetes
harci eszközként, gyújtószerszámként szolgált. Emellett szerepelnek a
tárlaton színes mázas kerámiaedények, tálak, játékkocka, a középkori
várról készült fa makettek és bemutatnak egy számítógépes animációs
filmet a vár rekonstrukciójáról.
A kiállítást Bánffy Miklós, a Johannita Rend Magyar Tagozatának kommendátora és Dr. Révész László,
az Szegedi Tudományegyetem régészeti tanszékvezető egyetemi tanára
nyitja meg május 9-én, hétfőn délután 5 órakor az Emlékpont Galéria
kiállítótermében. A kiállítás május 29-ig tekinthető meg
Hódmezővásárhelyen.