Visszaállítaná a
„középmértékes büntetést”, bevezetné a „három csapást”, szigorúbban
büntetné a tanárokkal szemben elkövetett erőszakos
bűncselekményeket, valamint a nemzetiszocialista mellett a
kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását is büntetné a
leendő kormánypárti frakciószövetség. A büntető törvénykönyvet (Btk.) több ponton
módosító javaslatot Lázár János, Kósa Lajos, Balsai István
és a KDNP-s Rubovszky György jegyzi.
A hétfőn benyújtott, a büntető törvénykönyvet (Btk.) több ponton
módosító javaslatban – amely már a kihirdetését követő 30. napon
hatályba lépne – a fideszes Lázár János, Kósa Lajos, Balsai István
és a KDNP-s Rubovszky György visszaállítaná a 2003. március 1-jét
megelőző büntetéskiszabási szabályokat, azaz az úgynevezett
„középmértékes büntetést”.
E szerint a büntetéskiszabás kiinduló szempontja lenne az adott
tételkeret középmértékéhez való viszonyítás.
Az előterjesztés egy másik rendelkezése a „három csapás”
bevezetése. E törvénymódosítás „a bűnhalmazatban lévő legsúlyosabb
bűncselekmény” büntetési tételének felső határát a kétszeresére
emeli, ha azok közül legalább három, személy elleni erőszakos
bűncselekmény.
További szigorítást jelentene, hogy ha a büntetési tétel így
felemelt felső határa a húsz évet meghaladja, vagy a halmazatban
lévő bűncselekmények közül a törvény szerint valamelyikre
életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, az elkövetőre
életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni.
Rögzítenék, hogy az erőszakos többszörös visszaesővel szemben a
büntetés enyhítésének nincs helye.
A javaslat a közoktatásban dolgozó pedagógusok fokozott büntetőjogi
védelmét is megteremtené azzal, hogy a közoktatásról szóló
törvényben meghatározott közfeladatot ellátó pedagógus, valamint a
nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott sérelmére
elkövetett bűncselekmények esetében megemelné a kiszabható büntetési
tételek mértékét.
A Fidesz-KDNP a Btk.-módosítás részeként módosítaná a
holokauszttagadásról szóló passzust is, és kimondaná, hogy aki nagy
nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek
által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények
tényét tagadja, kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti
fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(Jelenleg azt mondja ki a jogszabály, hogy aki nagy nyilvánosság
előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a
holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben
tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.)
(MTI)